Dr. Kiss Ibolya

1956 november 4-én hajnalban csengett otthon a telefon, a barátnőm férje hívott és csak annyit mondott, kapcsold be a rádiót! Legnagyobb megdöbbenésemre Nagy Imre hangját hallottam, azt a ma már jól ismert szöveget, " Itt Nagy Imre a Magyar Köztársaság Minisztertanácsának elnöke beszél. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyílvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van.Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.  Mentsétek meg lelkeinket! S O S

Az ungvári rádió bejelenti a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány megalakulását, Münnich Ferenc elvtárs vezetésével. Ezzel együtt a szovjet csapatok megindulnak Budapest ellen.

Ezután hangzik el Nagy Imre üzenete és a Magyar Szabadsághrcos Rádió utolsó üzenete:" Mentsétek meg lelkeinket! SOS!

A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS RÁDIÓ UTOLSÓ ÜZENETE  

Minden hónap 4. hez fűződik életem tragédiája, amely nekem az ország tragédiájához hasonló. Ma már 40. hónapja, hogy 2005 julius 4 -én meghalt Zsuzsi az egyetlen lányom,magamra maradtam, mint az ország, ugyanúgy tele fájdalommal és kétségbeeséssel. Egyetlem reményem, hogy egyre jobban öregszem és mielőbb újra találkozunk, ha megsegít a JÓ Isten. 

Mondtuk 2oo7 szeptemberében, Jeremiással, és örömmel mondtuk 2008 szeptember 14-22 ig, a Városmisszió emlék évében , sok budapesti templomban és a Szent István Bazilikában. Maga az Úr mondja ezt a választott népnek,pedig- Krisztus kereszthalála óta- mindnyájan ehhez a néphez tartozunk-tudnia kell, hogy amit Istentől kap, azt nem tarthatja meg magának. Meg kell osztania másokkal anyagi és szellemi talentumait, tehát reményét és jövőjét is. Ez a felismerés különösen visszhangzik a XXI, század elején, ezer gonddal és bajjalküszködő világunkban, földrészünkön és hazánkban is és személyes életünkben.Keresnünk kell tehát a lehetőséget, hogy találkozhassunk azokkal, akik szomjazzák a reményt. Ez a belátás- és osztozás, tavaly megtapasztalt öröme nem hagy és ne is hagyjon nyugodni bennünket továbbra sem.

A Szent István Bazilikábanszeptember 2o-án együtt ünnepeltek a tavalyi misszionárusok és az akkor megérintettek.A hívők dolga, hogy megszólítsák az embereket, kivigyék Isten örömhírét,  és megmutassák, hogy 2008 Magyarországán élő közösség ünnepel.

Jöjj zengd velem az Úr nevét! Hirdesd szeretetét, zengett az ének a Bazilikában.

Tenerife az örök tavasz szigete, a legnagyobb a  Kanáriszigeteken, ahol még a tengervíz hömérséklete is átlagosan 22-24 C fok. és ahová augusztus 23-án Péter kiköltözött.

Még Zsuzsival hét évvel ezelőtt alapítottak egy céget vendéglátásra, ahol a Tusculánum mellett a kedvező anyagi lehetőségek miatt, meg Zsuzsinak az egészségét is kedvezően befolyásolta az ottani klima, nyitottak volna egy vendéglőt. Sajnos akkor nem volt elég pénzük, hogy üzlet helyiséget vegyenek, ill. mikor már Zsuzsi betegsége elhatalmasodott, akkor már nem merték vállalni a kiköltözést, de ha tehették és még Zsuzsi bírta a repülést ki-ki utaztak. Zsuzsi megparancsolta Péternek, hogy nem szabad neki a céget megszüntetni, amit Ő hüségesen meg is fogadott és meg is tartott. Zsuzsi halála után azonban nem sok kedve volt vele foglalkozni.

Ebben az évben, föleg az itthoni rossz gazdasági helyzet miatt, ismételten többször járt kint, mig nagyon kedvező helyen, 30 méterre a tenger parttól megvette azt a  Snack-bárt, amit már Zsuzsival is néztek, és nagyon kedvező áron, és szeptember 4-én  Zsuzsi halálának fordulóján és az ö emlékére meg is nyitott. Úgy tűnik, hogy sikerrel vette az első akadályt. Hát ezért nevet a másik szemem.

Sajnos Tenerife 5 órás repülő út Budapestől, nem beszélve a költségekről, igy egyetlen hozzátartozom és mindenben támaszom csak majd talán karácsonykor láthatom, ha tud repülőjegyet küldeni. Hát ezért sír az egyik szemem, jóllehet én imádkoztam ki és ma is  minden nap kérem a jó Istent, hogy segítse Petit a boldogulásban, adjon neki végre meg-nyugvást és lelkibékét.

Itthon a Tusculánum továbbra is működik, a Péter bátyja próbálja fenntartani, dehát ö, nem Péter és nem is füz hozzá hasonló kapcsolat. Persze jó lenne, ha legalább annyit  forgalmazna, hogy ne kelljen Péternek kintről támogatni.

Hát ez megint egy nagy változás az életemben, bővebbet pedig majd akkor, ha sikerűl kiutaznom és személyesen megtapasztalom.

1957 Karácsony másodnapján kötöttünk házasságot férjemmel, aki, a Melbournei olimpia után jött haza és továbbra is a Magyar Kajak-Kenu válogatott aktív tagja volt. Nagyon  boldogan éltünk, férjem továbbra is sikeres versenyző volt én aktív mérnők, majd munka mellett újból egyetemista Szegeden a jogi karon. Egyetlen bánatunk volt, hogy nem volt gyerekünk, pedig amikor elindultunk együtt az életben több gyereket is szerettünk volna.

16 év telt el amikor megszületett Zsuzsink, koraszülöttként, de a világ legédesebb kisbabájaként. Jókedélyü, jó étkű, gyorsan fejlődő a világra egyre inkább rácsodálkozó mindenki kedvence, de elsősorban a nagypapa, és édesapa voltak az ő kedvencei. Egy éves korára már rég elfelejtettük, hogy csak nyolc hónapra jött a világra. Szeretett bölcsibe járni, szerette a gyerekeket, egészséges, csupa élet kis hölgy lett belőle hamarosan.

Gyorsan teltek az évek, egyre szebb és okosabb lett, mindenben első volt, a tanulásban, a sportban, de legföképpen a környezete iránti szeretetben. Ahogy Szent Pál mondja, " megmarad a hit, remény szeretet, ez a három, de legfontosabb a szeretet. Törekedjetek a szeretetre!" Mintha  Zsuzsi a levegővel szívta volna be Szent Pál szavait, mindig és mindenkit szeretni akart és kimondhatatlanul vágyott arra, hogy őt is szeressék.

Nem győztünk hálát adni a Jó Istennek,hogy adta nekünk .

Mindig feltettem magunknak a kérdést, hogy mennyire vártuk és vágytunk arra a kicsi  életre , akit  a szívem alatt hordtam, és reszkettem azért, hogy megszülethessen és egészséges legyen.

Milyen boldogság volt az első mosolya.

Amikor kicsi arcát felém fordítva várta a táplálékot

Végig gondoltam sokszor, hogy milyen öröm volt, amikor ez a kis emberpalánta az első anyáknapján amikor már el tudta mondani suta kis versét és elénk állt a lankadt kis virágjával.

Emlékszem, hogy milyen félve adta kis kezét a kezünkbe, amikor először vittük bölcsibe, vagy ovódába.

Feltudjuk -e idézni minden szavát amikor kis kezét a mienkkel összekulcsolva imádkozni tanítottuk.

Vagy először vittük tempomba és kérdezni akart valamit és én mondtam neki " csitt, majd később, mert felébred a Jézuska."

Aztán egyszerre csak felnött, már kamasz volt, tele önállósági törekvéssel, és öntudattal. Már Ő próbált kioktatni és nevelni, hogyan viselkedjünk vele. Sorolva az intelmeit:

Ne kényeztess!

Légy velem határozott!

Ne engedd, hogy rossz szokásokat vegyek fel!

Ne javits ki mások előtt!

Ne tégy úgy, mintha hibáim bűnök lennének!

Ne védj meg cselekedeteim következményétől!

Ne korholj állandóan!

Ne rázz le ha kérdésekkel fordulok hozzád!

Légy következetes!

Félelmeimet ne tekintsd butaságnak!

Ne hidd magad tévedhetetlennek!

Merj tőlem is bocsánatot kérni, ha hibáztál!

És bármilyen gyorsan felnőtt, nagyon nehéz elismerni, hogy nem tudtunk vele mindig lépést tartani, de próbálkoztunk, és ahogy ő sem tudott létezni a mi szeretetünk nélkül,úgyanúgy a mi számunkra is legfontosabb volt az Ő szeretete. 

Hálát szeretnék adni a jó Istennek, hogy egy ilyen gyermeket adott nekünk, és közösen probáltuk az Úr szeretetét közvetíteni egymás iránt, és az Úr segítségével megbocsátani mindazt amit egymás ellen vétettünk.

Hadd mondjak köszönetet az én kislányomnak, aki ugyan már három éve nincs velem, mivel az Úr 2005 julius 4-én elszólította, de akinek életem legszebb 32 évét köszönhetem. Köszönöm az Úrnak, hogy adta nekem, hogy szeretett és szerethettem, és bár elvette tőlem, de remélem, hogy az Úr ad neki örök nyugalmat és békét, és imádkozom érte, hogy adjon neki öröküdvösséget, és engedje, hogy onnan fentről vigyázzon ránk és segítsen minket.

Assisi szent Ferenc áldását kérem rá,

Az Úr áldjon meg és őrizzen meg Téged , 

Az Úr mutassa meg neked arca fényét, 

És könyörüljön meg rajtad, 

Az Úr fordítsa tekintetét reád

És adjon békét neked,

Az Úr áldjon meg téged      Amen

Minden nap kérem a Szűzanyát, hogy vegye oltalmába, és ha már én nem tudok vigyázni   rá Ö tegye meg ezt helyettem, és segítsen nekem is aki itt maradtam egyedül. 

2oo5 julius 13-án volt a hamvasztás utáni búcsúztatója, a miskolci Mindszenti temetőben, ahol a tisztelendő úr kérésemre, csak Szent Pál Szeretet Himnuszát mondta el, és mivel nem a temetőben, hanem kérésére Zell am Seeben, a tóba szórtuk hamvait, megáldotta a szállító kocsikat, és a gyászolók ott kísérték utolsó útjára. 

2005 julius 18.án hétfön utaztunk a kedvenc útján Salzburgon át vele Zell am Seebe, és este 10 órakor szakadó esőben szrotuk be a hamvait a tóba a rengeteg virággal, és zokogva néztük, hogy a sötét víz,  a vihar alatt, pillanatok alatt elnyeli legkedvesebb  szerettünket.

És akkor jöttem rá, hogy milyen egyedűl maradtam, öregen és betegen és nem tehettem mást, mint letérdeltem a sárba és könyörögtem 

Te adj erőt, hogy bízni tudjak,

Ha megbántanak nem zokogjak,

Te add meg, hogy eltűrjenek,

Hogy hibáimmal is szeressenek,

Te erősitsd, meg erőtlenségem, 

hogy hőssként vigyem a keresztem,

Te légy árvaságom erős támasza,

tudom Te vagy a gyengék gyámola.

Te őrízd meg gyengülő eszem,

Hogy életem nagy teher ne legyen,

Ó adj azoknak szeretet,

akiknek én adtam életet, 

Legyen szívükben jóság, irgalom,

Öregségemet értő szánalom,

Áldd, Őrizd Őket édes Jézusom,

Hogy találkozzunk Nálad egykoron,

Vezess, erősits, oltalmazz!

és végső órámon irgalmazz!   Ámen.

Én az év minden napján imádkozom érte, de kérem azokat az édesanyákat is, hogy amíg tehetik ők is mindennap imádkozzanak gyermekeikért, és adjon hálát értük, amiért itt a földön az övéi lehettek.                                                                             

 2008 junius 28-án este, XVI. Benedek Pápa, a Rómán kívűli Szent Pál katedrálisban,  az Ostiai  út mentén, ahol annak idején Szent Pált lefejezék és jelenleg testének maradványait őrzik, megnyitotta a Szent Pál évet, a 13. apostol, születésének 2.000.-ik évfordulóján. A Szent Pál év 2oo9 junius 29-én ér véget.

XVI. Benedek pápa gyönyörűen megfogalmazta, Szent Pál apostol küldetésének sikere a Krisztusnak való teljes és maradéktalan önátadásból fakadt. Nem félt kockára tenni önmagát, nem félt a nehézségektől és üldöztetéstől...Mindenből egy rendkívűl fontos kővetkeztetést vonhatunk le minden Keresztény ember számára, mondta a .Szentatya. Az Egyház tevékenysége csak abban a mértékben lesz hatékony, amennyiben az egyház tagjai hajlandóak személyesen is megfizetni a Krisztushoz való hűségük árát, minden helyzetben. Ahol ez a kézség hiányzik, ott hiányozni fog a legfőbb érve annak az igazságnak, amelytől az Egyház függ.

A Szentatya rámutatotta görög szellemiség és az evangéliumi igazság harmónikus egybekapcsolására. A görög gondolkodást átjárta, átformálta az evangélium, az evangélium pedig újabb és gazdagabb kifejezést nyert a görög nyelv és filozófia segítségével.

Végül a Szent Pál év ökonomikus jellegére hívta fel  a figyelmet a Szentatya, a népek apostola rengeteget tett azért, hogy az evangélium jó hírét, elvigye minden népnek, és szüntelenül fáradozott a keresztények egységéért és egyetértéséért. Ő segítsen minket Krisztus misztikus Teste teljes egységének alázatos és őszinte keresésésében.

A Szentatya által elmodottakat alátámasztja, hogy Szent Pál zsidó szülőktöl, de görögföldön született, igy tökéletesen beszélt görögül, megtérését követően több, mint 13.000 km-t tett meg, az evangéliumot hírdetve, így kívánta levezekelni, azt az időt, mikor még üldözte Krisztus követőit, holott tudta, hogy mindent Krisztusnak köszönhet.    14 levelét örzi a Szentírás közöttük a SZERETET HIMNUSZÁT,  amelyben a szeretetet a legnagyobb adománynak tekinti,  mint azt a Korintuszi levélben irja,

 "Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, 

Ha szeretet nincs bennem,

Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.

Legyen bár, prófétáló tehetségem,

Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,

Ha szeretet nincs bennem,

Mit sem érek.

Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek

s vessem oda testemet, hogy elégessenek,

Ha szeretet nincs bennem ,

Mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,

A szeretet nem féltékeny,

Nem kérkedik, nem gőgösködik,

Nem tapintatlan, nem keresi a magáét

Haragra nem gerjed, a rosszat fel nem rója,

Nem örül a gonoszságnak,

De együtt örül az igazsággal!

Mindent eltűr mindent elhisz,

Mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet soha el nem múlik.

A prófétálás megszünik,

A nyelvek elhallgatnak,

A tudomány elenyészik.

Tudásunk csak töredékes,

Töredékes a prófétálásunk is.

Mikor azonban eljön a beteljesedés,

Ami töredékes véget ér...

Ma még csak tűkörben, homályosan látunk,

Akkor majd színről-színre.

Most csak töredékes a tudásom,

Akkor majd úgy ismerek,

Ahogy én is ismert vagyok.

Most megmarad a hít, remény,  szeretet,

Ez a három,

De köztük a legnagyobb a szeretet,

Törekedjetek a szeretetre!"

A Zsidókhoz írt levélben arra hívja fel a figyelmüket, hogy bizalommal kell lenni egymásiránt.

" mert az Úr az én segítöm,

nem félek, ember mit is tehetne ellenem."       

Utolsó  Timóteushoz küldött leveleinek egyikében irja,

" a Jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.

Most  készen vár az igaz élet koronája, melyet azon a napon megad nekem az Ur, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak akik örömmel várják eljövetelét."

 Segítsen minket is a szent apostol példája, és közbenjárása az egyház egységének őszinte munkálásában, ebben bátorítást és remémyt jelent számunkra a protestáns testvérekkel együtt megtartott Biblia éve is.

A Budapest Szabadság téri HAZATÉRÉS TEMPLOMÁBAN 2008 junius 22-én vasárnap a délelött 1o órakor kezdődött Isten tiszteleten 

A BENES DEKRÉTUMOK MAGYAR ÉS NÉMET ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZTEK.

Igét hírdetett DR HEGEDŰS LÓRÁNT PÜSPÖK.

BESZÉDET MONDOTT  A SZUDÉTANÉMET  KEZDEMÉNYEZÉS ELNÖKE ERICH HÖGN ÉS HORST RUDOLF ÜBERLACKER  PROFESZOR.

AZ iSTENTISZTELETEN MEGKOSZORUZTÁK AZ 1944-45-ŐS MAGYAR ELLENES TERRORHULLÁM ÉS A KÖZÉP ÉS KELET EURÓPAI NÉMET KITELEPÍTETT ÁLDOZATOK   TEMPLOMI EMLÉKTÁBLÁIT.

A TEMPLOMI ELŐTÉRBEN FELAVATTÁK RAKOVSZKY JÓZSEF KÖLTŐ, IRÓ, MŰFORDÍTÓRÓL DOMONKOS BÉLA SZOBRÁSZMŰVÉSZ ÁLTAL KÉSZÍTETT DOMBORMŰVÉT.

AZ ŰNNEPSÉGEN KÖZREMŰKÖDÖTT  HEGEDŰS ZSUZSANNA ÉNEKMŰVÉSZ, PERENCZ BÉLA  OPERAÉNEKES ÉS ERDEI JÓZSEF ELŐADÓMŰVÉSZ.

AZ  ÜNNEPSÉG A MAGYAR A NÉMET HIMNUSZ ÉS A SZÓZAT HANGJAIVAL ÉRT VÉGET. 

 A Pikk Dáma Csajkovszkij harmadik Puskin megzenésítése.

A szeretet, szerelem, szenvedély, halál operája.

Csajkovszíj szövegkönyve nagyban eltér Puskin novellájától, mely a szerényszármazásu, nagyravágyó Hermannt, mint minden eszközt megragadó, a gyors és biztos meggazdagodáshoz mindenkit kihasználó, még a szerelmét is feláldozó gátlástalan alakként ábrázolja, akinek egyenes útja a bolondokháza.

Ezzel szemben az opera szövegkönyve romantikus melódrámát formál Puskin irónikus karcolatából. Eszerint,     Hermannt a jobb sorsra érdemes ifjút Liza iránti társadalmilag   reménytelen szerelme űzi a kártya szenvedély felé. Az opera  Liza szerepét is átformálja, aki   képes szerlméért életét is feláldozni. Hermann úgytüdja, hogy a Lizát nevelő grófnő  bitokában van annak a 3 kártyának, amellyel óriási összegeket nyert, és szerezte hihetelen gazdagságát, de tudja az átkot is, ha a grófnő harmadszor is elárulja a kártya     titkát meghal. Hermann elrejtőzik a grófnő szobájában, és amikor az gyanutlanul énekelget, fegyvert fog rá, és a grófnő ijedtében meghal,de halálakor elárulja a kártya titkát. Liza iszonyodva talál rá a kétségbeesett Hermannra, és a gófnő holtestére.

Liza kéri Hermannt, hogy utazzanak el együtt, de a férfi csak a három nyerő kártyára tud gondolni. Találkoznak, de Hermann elrohan és Liza kétségbeeésében megöli magát.

Hermann valóban nagyon sok pénzt nyer a megismert kártyával, a hármas hetes és ásszal, de az utolsó partiban az ász helyett a pikk dámát huzza, a lapról az öreg grófnő kacsint rá A fiatalmber összeomlik a borzalomtól és leszúrja magát, őrűlt tudatától a halál váltja meg, de hahalálában is csak Lisára gondol.

Cajkovszij csodálatos zenéje kifejezi a fiatalok egymás közötti szeretetét, szerelmét,    Hermann kártya iránti szenvedélyét, ami mögött ugyancsak Liza szerelme áll, mert meg kell gazdagodnia , hogy méltó legyen a szeretett nőhöz. A lenyügöző tenor áriát Molnár András, Lizát a szopránt Bátori Éva, mig a grófnő lenyügöző áriáját Takács Tamara énekelte és büvölte el a közönséget.

 Különleges hangversenyt adott a Nemzeti Filharmónikus Zenekar, Kocsis Zoltán vezényletével, 2006 október 23-án, hétfő 19.3o-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem-ben. A koncert az 1956 december 31-i  koncert műsorának ismétlése volt.

Bethoven -est: Egmont nyitány, D-dúr hegedűverseny és a III. Esz dúr, Eroica szimfónia.

A koncerten csak Zenével, ill a műsor összeállításával emlékeztek 1956-ra, minden hívatalos protokoll nélkül.

Az együttes jogelődje, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, 1956 október 22-én  Mario Rossi vezényletével, Cziffra György közreműködésével még fellépett az Erkel Szinházban, de utána több mint kéthónapos kényszerszünet következett. A forradalom alatt és után az együttes tagjai közül többen külföldre távoztak, így december közepén, kisegítők bevonásával kezdődtek újra a próbák. Az első hangversenyre, csak december 31-én délelőtt kerülhetett sor, amikoris az ÁHZ Ferencsik János vezényletével Bethoven műveket játszott, a Zeneakadémián. 

A programm összeállítása a levert forradalom melletti nyílt kiállás volt, ám az akkori hatalom nem vette észre, vagy nem merte észrevenni , miről is szól a zene.

A műsor első száma az Egmont nyitány volt, amelyet a Magyar Rádió , lemezről, rendszeresen közvetített a vészterhes napokban. Aztán a hegedűverseny, Kovács Dénes,szólójával, végűl az Eroica szimfónia, melynek címe önmagáért beszél.                   Amikor a zenekar belekezdett a szimfónia második tételébe, a gyászindulóba, a termet     zsúfolásig megtöltő közönség spontán módon, egy emberként felállt és sírva hallgatta végig a terjedelmes tételt.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, ezt a műsort ismételte meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás közreműködésével, és a Fesztivál Palota közönsége éppen úgy állta végig az egész második tételt, mint 50 évvel korábban és 2006 október 23.-án éppen úgy löttek a pesti utcán, mint ötven évvel ezelőtt.

1956 október 23-án este Miskolcon, az akkori TIT-ben Szabó Lőrinc és Illyés Gyula tartott előadást Szabó Lőrinc költészetéről, aki miskolci születésű volt, különösen  az éppen       

akkor megjelent "Tücsökzene" vers ciklusáról. A műsorvezető Illyés Gyula volt. A műsor vége felé tartott, amikor előszőr csak suttogva, majd egyre hangosabban zúgott a terem, hogy "kitört a forradalom Budapesten, és harc van a rádió előtt." Rögtön vége lett az előadásnak, és a suttogásból hangos vita keletkezett, majd bekapcsolták a rádiót, ahol éppen akkor szakadt félbe a Gerő beszéd, majd  csak zene szólt. Illyés Gyula Hívta a Tiszai pályaudvart, ahol megerősítették, hogy aznap nem megy több vonat Pestre.   Mindenki igyekezett haza, hogy halhassa az ujabb és ujabb híreket.  Mivel a Kossuth rádión csak zene volt, igy a londoni rádió magyar nyelvű adásából tájékozódtunk. Mivel hozzászoktunk, hogy mindent a "rejtélyes félelem igazgat,"   Igy még nem mertük a Szabad Európát hallgatni. Alig vártuk, hogy eljöjjön a reggel és mehessünk dolgozni, remélve, hogy akkor majd többet megtudunk. Én a Lenin Kohászati Művekben egyetemi gyakornok voltam, de főnököm, aki nem sokkal előttem vé-gezte az egyetemet, már tele lelkesedéssel és csupa friss információval érkezett, boldogan mesélve, hogy ledöntötték a Sztalin szobrot, hogy a nép Nagy Imrét követelte miniszterelnöknek, hogy győzött a forradalom. Igaz, hogy mi fiatalok voltunk, de lelkesedésünk magával ragadta az idősebb kollegáinkat is, és rögtön elhatároztuk, hogy ma nem dolgozunk és elindulunk a városba, ami nem volt kis teljesítmény, mivel a villamosok nem közlekedtek, más közlekedési eszköz nem volt, így gyalog tettük meg a közel 7 km-es utat, a tömeg akkor már több mint 10.000 főre nőtt. végig Kossuth nótákat énekelve értük el a Városház /Tanácsház/ teret, ahol Nagy Attila miskolci színész szavalta a " Talpra magyar"-t, kitudja hanyadszor és a tömeg vele zúgta "Rabok tovább nem leszünk!", majd következett a Himnusz és boldogan, valóban a szabadság érzésével mentünk haza.

Eufórikus 2 hét következett, a lakás összes rádiója más más adóra volt beállítva, és sokszor fülünket rászorítva hallgattuk a híreket és reménykedtünk és reménykedtünk egy valódi szabadságban.

1956 november 4-én vasárnapra virradóra csöngött a telefon, a barátnőm férje volt és csak annyit mondott, "kapcsold be a Rádiót" Reszketve a hidegtől mentem a rádióhoz , ahol Nagy Imre hagja szólt a világhoz bejelentve, hogy a szovjet csapatok megtámadták Budapestet, de a kormány a helyén van, és SEGÍTSETEK, SEGÍTSETEK, SEGÍTSETEK!

Estére már tudtuk, hogy megalakult a Munkás Paraszt Kormány és leverték a forradalmat. Nagy Imre, a kormány és családtagjaik a jugoszláv követségre menekültek, ahonnan kiad-ták őket és valamennyiüket a romániai Snagovba hurcolták.

Évek teltek el néma csendben, fel-fel lobbanó kis várakozásokkal, hogy végűl rájöjjünk, hogy nincs több remény. 1958 junius 16-án az éjféli hírekből tudtuk meg, hogy Nagy Imrét, Maléter Pált, és Ghimes Miklóst halálra ítélték és az itéletet még aznap hajnalban végre is hajtották.

1989 februárban robbant először a bomba, amikor Pozsgai Imre bejelentette, hogy 1956 nem ellenforadalom volt, hanem NÉPFELKELÉS. Utána még hónapokig tartott a vita, de már érződött a változás szele, májusban megtudtuk, hogy megtalálták a tetemeket és 1989    junius 16-ra, a kivégzés emléknapjára kitűzték az újra temetést a Köztemető 301-es   parcellájába. A Felravatalozás a Hősök terén történt, ahol a kivégzett mártírok 5 koporsóban feküdtek a ravatalon, mig egy 6. koporsó, mely üres volt, jelképesen a       szabaságharcban elesettek emlékére ravataloztak fel. A ravatal impozáns és egyben megrázó is volt. Furcsa volt látni, hogy azok álltak díszsorfalat, akiik közvetve vagy közvetlenül felelősek voltak a mártírok és 228 szabadságharcos haláláért. Ennek a gyász-szertartásnak felejthetetlen emléke Orbán Viktor akkor lázítónak tűnő, de mindenképpen   felelösségre vonó beszéde. Csak ültünk otthon a televizió elött és fogtuk egymás kezét és rettegve néztünk egymásra, hogy mikor viszik el a szónoki emelvényről. Akkor még nem  hittük, hogy ez a temetés erjedést indít el az országban a pártban, és nyomán elkövetkezik 1989 vége, a köztársaság kikiáltása és a rendszerváltás.

2008 junius 9-16-ig megismerhettük a Nagy Imre per anyagát, 16 -a az "EMLÉKEZÉS NAPJA", de ez az emlékezés napja még mindig álságos, hiszen nem lehet elvonatkoztatni a jelenlegi és az akkori hatalom összefonódásától, az öszintétlenségtől, hiszen sokan emlé-kezünk 1956 október 6-ra a Rajk és társai ujratemetésére, amikor Apró Antal mondta a gyászbeszédet ismételve a végén sokszor nem nem SOHA! És nem telt el 2 év .

2008 junius 14-én papszentelés volt az Esztergomi Bazilikában, a magyar Sionon.   A Bazilika    Föoltára elött DR ERDŐ PÉTER MAGYARORSZÁG BÍBOROS PRÍMÁSA, ESZTERGOM-BUDAPEST ÉRSEKE, 8 kisspapot szentelt pappá, évek óta a legnagyobb létszámban voltak a szentelendök, 7 esztergomi megyés és egy tábori papot szenteltek.

A szertartás, nemcsak a szentelendök nagy száma, a megyés főpapok és papok jelenléte, a zsufolt bazilika miatt volt rendkívül ünnepélyes, hanem az a tény, hogy Krisztus Egyháza ilyen felkészült és a hívatás szeretettől átitatottakkal gyarapodott és akik átszellemülten álltak a Főpásztor és paptestvéreik előtt, hogy letegyék fogadalmukat, magukra öltsék a "clauzurát", részesüljenek paptestvéreik kézrátételében, hogy elinduljanak azzal a készséges lelkülettel, ami a papi szolgálathoz szükséges, eleget téve választott jelmondatuknak, többek között "IGY GUTOK A CÉL FELÉ, ANNAK A HÍVATÁSNAK JUTALMÁÉRT, AMELYET ISTEN FELÜLRÖL ADOTT KRISZTUS JÉZUSBAN"

Másnap vasárnap délben a Farkasrétről elindult kis ministránsból immár Főtisztelendő Monostori László mutatta be első szentmiséjét Károly atya "kézvezetésével" és tanárai, paptársai, még növendék társai, szülei, testvérei, nagyszülei és a zsúfolt Farkasréti Plébánia hívei és az erre az alkalommra oda zarándokoltak elött. Öröm volt hallani Roska tanár úr szeretetteljes prédikációját, és "Laci atya" átszellemült arcát látni és részesülni újmisés áldásában, ami olyan nagy dolog, hogy Károly atya szerint " érdemes egy csizma talpat is elkoptatni érte."

Őszinte szívvel kívánjuk, hogy Laci végig tudjon menni a hívatása által kijelölt úton, segítse az Úr és a Szűzanya, és megfeleljen a maga választott Szent Ágostoni  jelmondatnak, ' Tedd meg azt, ami tőled telik: és kérjed azt, amire gyönge vagy."

Igazságot Magyarországnak! Mondjuk, hol halkabban, hol hangosabban 1920 junius 4. óta, amikoris az I. Világháború gyöztes hatalmai kérlelhetetlensége nyomán Magyarország aláírni kényszerült a világ történelem legszégyenletesebb békéjét, a franciaországi Versailles kis  Trianon palotájában.

A béke szégyenletes és igazságtalan voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy nemcsak Magyarország területének közel 75%-át csatolták el, hanem a velünk együtt vesztes Austria is több, mint 4000 m2 km es területet kapott nyugat Dunántúlból, Románia több mint100000 m2 kilométert, egymaga többet, mint a jelenlegi Magyarország területe. De több 10.000 m2 km jutott Jugoszláviának és Csehszlovákiának is, akiket elsősorban a tölünk elcsatolt és az okkupált területekből alakítottak meg.

Még ma sem tudjuk, hogy mi volt az a történelmi kényszer, ami miatt nem várhattunk a béke-diktátum aláírásával, hiszen Austria 1924-ben Lousanneban sokkal jobb feltételekkel szerződhetett és jobb körülmények között.

Junis 4. -e, illetőleg 2005 julius 4-től minden hónap 4.-e számomra is Trianon, hiszen akkor halt meg Zsuzsi, és ebben a hónapban már 35 hónapja. Az én lelkem nagyobb fele is elveszett vele és erre már nincs semmi orvosság, és csak a soha nem szűnő fájdalom marad.

A Budai Középső Esperes Kerület, melyet a Dicsőséges Szent Jobbról neveztek el, 2oo8 május 30-án tartotta hagyomány teremtő Szentmiséjét a Szent István Bazilikában az epreskerület, Fötisztelendő Dr Szederkényi Károly c. prépost, esperes, plébános celebrálásával és az espereskerület valamennyi plébánosának   koncelebrálásával. A Szent misére, azért 2008 május 3o-án került sor, mert most volt 200 éve, hogy Mária Terézia visszaadta az ereklyét Magyarországnak, ill. 70 éve, hogy 1938 május 3o-án a 34. Eucharisztikus Világ Kongresszus alkalmából Budapeströl orszgjárásra indult az "Aranyvonat" rajta a Szent Jobbal, amely országjárás az akkor visszacsatolt felvidéki területekre is kiterjedt.
A Szentmise méltó megemlékezés volt az ünnepre, amelynek végén szívszorítoan zengett at Eucharisztikus Kogresszus gyönyörű Hymnusza "Győzelemről énekeljen napkelet és nap nyugat."

 DONIZETTI SZERELMI BÁJITAL

Sajnálatos módon az Erkel szinház bezárásával onnan az opera közvetítések egy része,     amelyik nem igényel különleges nagy szinpadot átkerültek a Nagymező utcai Thália szinházba. A Thália a közelmultban megszünt  és igy nincs állandö társulata és állandö       elöadásai, mindenesetre az opera rajongöknak némi vigaszt nyujt, hogy az Erkel Szinház  előadásai részben továbbra is élvezhetők.

Igy került sor ott bemutatásra Gaetano Donizettti Szerelmi bájital c. 2 felvonásos vígoperája.

Az opera nem sok szereplőt igényel, de kifejezetten jó hangú éneseket, hiszen Fontosabb áriái elsősorban a férfi szereplőktől, de a kórustól is különleges teljesítményt igényel.        Gondolok itt a csodás hangu Nemorinóra, hiszen híres románca a világ opera irodalmának     egyik leghíresebb és legszebb áriája, nem utolsó sorban Dulcamara a szélhámos vándorló csoda doktor, aki híres bájitalaként nem mást mint, egy üveg bordeauxi bort ad el Nemorinónak, de ezt csípős ritmusban hadarja el.

Mivel vígoperáröl van szó, természetes, hogy a szerelmesek egymásra találnak és a bájitaltól megrészegedett falusiak vidám énekével fejeződik be az opera..                                                 

W.A MOZART COSI FAN TUTTE 

Azaz mindenki így csinálja! De mit? Hát az hamarosan kiderül. Nem valami komoly, inkább sületlen történet, ami természetesen szerelmi entyem-pentyem! Ami mégis művészetté emeli az természetesen    Mozart csodálatos zenéje.
A főszereplő két szerelmes pár, valamint egy "bajkeverő", öreg filozofus, aki próbára akarja tenni a szerelmüket.
A póba lényegében sikerűl, de a szerelmesek megbocsátanak egymásnak, kibékülnek, és minden marad a régiben.
Hiába mindenki így csinálja ...vagy nem?:

Magyar Állami Operaház

Mikisz Theodorakisz  Z O R  B A

Táncjáték 2 felvonásban

Elöször Mikisz Teodorakisz gyönyörű zenéje jutott el hozzánk, majd Athony Quinnel a film, ZORBA a görög. Most pedig az operaház szinpadára a táncjáték.

Mielőtt erről irok és amiért itt is megrázó volt az élmény, el kell mesélnem első Görögországi találkozásomat a szirtakival. Egy meleg októberi estén ültünk Athénben a Plakán, ittuk a finom Samos-i bort, kortyoltuk életünk első hét csillagos konyakját a METAXÁT, amely a napsütötte görög föld izét és illatát tükrözte,hallgattuk a buzaki andalitó muzsikáját, amikoris egy fehérbe öltözött igazi görög fiatalember ment fel a szinpadra és először egyedűl, majd mindig többen és többen elkezdték táncolni a szirtakit, lassan, majd egyre gyorsabban, végül fergetegesen. Csak  férfiak, összekapaszkodva együtt élve a zenével és az öket csodáló közönség ütemes tapsára. Lenyügöző volt, végül azt éreztem, hogy a meleg ellenére borzongok.

Valami ilyen érzés volt élőben a tácjátékot látni. A táncjáték cselekménye nagyon egyszerű, az életművész Zorba összeismerkedik az Angliából a szigetre érkező iróval, akihez kísérőül szegődik, aki gazdag és akitől a falu fellendülést remél. Az iró szerelmes lesz a szép özvegybe,szerelmük azonban tragédiába torkollik Zorba megtanítja a szirtakira, és arra, hogyan lehet a bánatot a lélekből "kitáncolni." Az irót az átélt tragédiák rákényszerítik, hogy megtanulja Zorbától az élni tudás fortélyát, a két férfi együtt járja a  szírtakit, táncukhoz csatlakozik élő és holt: a szirtaki maga az élet.

Az operház előadása nemcsak számomra, hanem az egész nézőtér részére olyan nagy élmény volt, hogy a szünni nem akaró vastap miatt a szereplők megismételték az utolsó jelenetet.

Georges Bizet C A R M E N

 Az Állami Operaházban                         

Bizet Carmenjének szövegkönyvét Mérimée egy sokszínű szinpadi szerző írta, aki sokszor utazott Spanyolországba, és személyes élményei is hozzá járultak a Carmen történetéhez.  Mikor Bizet megzenésítette, akkor nem akarták tőle elfogadni a tragikus végkifejletet,de Bizet nem volt hajlandó ezen változtatni, ez is hozzájárult, hogy az opera a  bemutató után csak több évvel érte el jelenlegi sikerét.

A szereplők Carmen a cigánylány, Don Jose a katona, aki életét is áldozza szerelméért, Escamillo a torreádor, aki Carment elhóditja igaz szerlmétől és Micaela aki Don Jose falujából a haldokló édesanyjához és a magaszámára akarja visszahívni a katonát, aki egyidőre el is hagyja Carment, hogy aztán szerelme és féltékenysége visszahozza és végűl megölje.

Az opera nagyáriái Carmen belépője a Habanera,Don Jose  csodálatos Virágáriája, Escamillo híres Torreádor dala és három olyan közös éneklés Don Joséval, ami nem felel meg az operák idilli duettjének, inkább tragikus életük egy-egy elbeszélése.A múlt század híres elemzője mondta, "Vannak finomabb és nagyobb operák, mint ez, de egy sincs amiben meglenne a zene érzete, az az égi művészet, amely egy pár hang és ütem keverékében a végső dolgokat, amelyek fájdalmat és örömet okoznak, természeti képződménnyé alakítja vissza."

GIUSEPPE VERDI DON CARLOS

Az opera első változatát Verdi a Párizsi Opera megbízásából írta, ősbemutatója is ott volt 1867 március 11-én.Szövegkönyvét Friedrich Schiller drámája nyomán Méry és du Locle  írta.

Verdi 1883-ban dolgozta át az operát végleges formájába.Verdinek nincs még egy műve,amely az emberi kapcsolatoknak oly sokrétűségét tárná elénk, mint a Don Carlos. Minden főszereplője teljesen kialakultegyedi vonásokat hordoz, egyik sem mindennapos nagyság. És nem csupán a dráma emberi szereplői állnak előttünk teljesen életre kelve, hanem a St.Juste kolostor, az Escorial, a valladolidi döm-tér, az aranjuezi park atmoszférája is életre kel Verdi muzsikájában.

A mű szereplői valamennyien tragikus hősök, ez teszi a zenét is oly művészivé és lenyügözővé, nemcsak Fülöp király csodálatos monológja, hanem Erzsébet és Carlos rezignált reménye, hogy ők ketten egxszer majd " ott fönt", egy másik jobb világban találkoznak. és ismét egymásra találnak.

Ez az előadás az 1969-es bemutató felujítása Mikó András emlékére.

Még személyes élményként a leírtakhoz had fűzzem hozzá, hogy 1976-ban jártam először az Escoriálban, akkor már láttam az operát és az épület csodálatos, de mégis borzongtató falai között visszacsengett fülembe Székely Mihály csodálatos hangja "majd alszom én ha véget ér e kin"

2oo8 május 16  után más élet kezdödött, megszünt a szolgálatom a Mária Rádiónál, mint arról az előző blogom bezárásánál is említettem. Ez azonban nem jelenti, hogy felhagytam a blog bejegyzéssel, csak azt már nem Mr Ibolya, hanem Dr Kiss Ibolya néven folytatom.

A változtatás okáról, már irtam, igy ezt nem akarom tovább ragozni. Igyekszem a velem történt eseményekről és a környezetemről továbbra is beszámolni, lehetőleg valósághűen és olyan színesen, hogy azt olvasoim ugyanúgy szeressék, mint az előzőt.

Várom kommentjeiket, mert abból érzem legjobban szeretetüket.